Te melyik horrorfilmtől féltél annyira, hogy utána még a sötét folyosón sem szívesen mentél végig? A horrorrajongók között örök vita tárgya, melyik alkotás a legfélelmetesebb, egy különleges kutatás azonban nem csupán a nézők véleményére hagyatkozott: a résztvevők szívritmusát is figyelték, miközben a műfaj legijesztőbbnek tartott filmjeit nézték.

Mérhető rettegés

A horrorfilmek hatását nehéz objektíven összehasonlítani. Van, akit a hirtelen felbukkanó szörnyek és a hangos ijesztések hoznak ki a sodrából, mások inkább a lassan kibontakozó, nyomasztó történetektől borzonganak. Éppen ezért érdekes a Science of Scare projekt, amely a hagyományos filmes rangsoroktól eltérően fiziológiai mérésekkel próbálja meghatározni, melyik alkotás váltja ki a legerősebb félelemreakciót a nézőkből.

A vizsgálat során a résztvevők pulzusát és szívritmus-variabilitását, vagyis a szívütések közötti időközök változását is mérik. Ezekből egy összesített pontszámot, úgynevezett Scare Score-t állítanak össze. A módszer így nem kizárólag arra támaszkodik, hogy a nézők utólag mennyire találtak félelmetesnek egy filmet, hanem arra is, hogyan reagált a szervezetük a vetítés közben.

A 2026-os kutatásban 250 fős nézői panelt használtak, és az angol nyelvű horrorfilmeket vizsgálták. A rendszer figyelembe veszi a pulzus átlagos emelkedését, a legmagasabb mért pulzusértéket, valamint a szívritmus-variabilitás csökkenését. Ez utóbbi a szervezet stresszreakciójának egyik lehetséges jelzője, bár önmagában nem bizonyítja, hogy valaki mennyire fél.

A rangsor élén nem egy vadonatúj alkotás áll: egy 2012-ben bemutatott természetfeletti horrorfilm évek óta újra és újra bizonyítja, hogy képes komoly feszültséget kelteni. A történetben a hátborzongató képsorok, a nyugtalanító hanghatások és a fokozatosan kibontakozó rejtély egyaránt szerepet játszanak. A címe pedig azoknak is ismerős lehet, akik rendszeresen követik a műfaj legjobb alkotásait.