Kevés olyan házimunka van, amit annyira következetesen tologatunk, mint a sütő kitakarítását. Nem azért, mert ne tudnánk, hogy ráférne, hanem mert már előre látjuk a ráégett zsírt, a füstös szagot és azt az egy-két órát, amit térdelve, sikálva töltünk majd el. A sütő belseje tipikusan az a terület, ami addig „láthatatlan”, amíg valami nagyon nem kezd el büdös lenni benne. Onnantól viszont hirtelen sürgős lesz.

A legtöbben ilyenkor automatikusan a legerősebb bolti sütőtisztítókhoz nyúlnak

Ezek kétségtelenül hatékonyak, cserébe marják az orrot, irritálják a bőrt, és hagynak maguk után egy olyan szagot, amit nehéz jó szívvel összekapcsolni az otthoni sütéssel. Nem véletlen, hogy egyre többen keresnek kíméletesebb alternatívát, lehetőleg olyat, ami nem igényel komoly fizikai munkát, és nem terheli feleslegesen a levegőt.

Az utóbbi időben egyre gyakrabban bukkan fel egy módszer, amit sokan dicsérnek, de kevesen használnak igazán jól. A lényege nem a súrolás, nem a kaparás, hanem az előkészítés. Az, hogy a makacs szennyeződést előbb „megpuhítod”, és csak utána törlöd le. Ez a technika elsőre talán túl egyszerűnek hangzik, pedig pontosan ettől működik.

A trükk mögött egy nagyon alap háztartási elv áll, amit sokan ismernek más területekről, csak épp a sütőnél nem alkalmazzák. A valódi fordulat azonban csak a második oldalon derül ki, amikor kiderül, mi az az egyszerű megoldás, ami a munka nagy részét elvégzi helyetted.