A kenyér sokak számára az egyik legnagyobb bűnözésnek számít, ha diétáról van szó, pedig nem feltétlenül kell lemondani róla. A titok abban rejlik, hogyan fogyasztjuk, márpedig ha jól csináljuk, nem kell félnünk a hasi zsírpárnáktól.

A kenyér örök ellentmondása

A kenyér az egyik legősibb és legnépszerűbb alapélelmiszer, amelynek helye évszázadok óta megkérdőjelezhetetlen a mindennapi étkezésben. Mégis, az elmúlt évtizedekben sokan a fogyás egyik legnagyobb ellenségének kiáltották ki, hiszen a szénhidrátfogyasztás gyakran a hízás szinonimájává vált. Sokan már attól is bűntudatot éreznek, ha megengednek maguknak egy szelet kenyeret vacsoránál, mert úgy hiszik, a zsír azonnal a hasukra rakódik majd. Az igazság azonban ennél jóval árnyaltabb. A táplálkozástudomány folyamatosan vizsgálja, hogy miként hat a kenyér a szervezetre, és kiderült, hogy nem csupán az számít, mennyit fogyasztunk belőle, hanem az is, hogyan és mivel esszük meg. Az élelmiszer biokémiai hatásai ugyanis szorosan összefüggnek azzal, milyen gyorsan emelkedik a vércukorszint, hogyan reagál a szervezet az inzulin felszabadulására, és miként raktározza el a felesleges energiát. Nem véletlen, hogy egyes kultúrákban a kenyér alapvető része a mindennapi étrendnek, mégsem jellemző az elhízás olyan mértékben, mint máshol. A különbséget sokszor apró, de kulcsfontosságú szokások adják, amelyekről a legtöbben mit sem tudnak, pedig ezek határozzák meg, hogy a kenyér fogyasztása árt vagy éppen illeszkedik az egészséges életmódba.