A szürkehályog műtétek története egészen az ókorig nyúlik vissza, még ha akkor nem is voltak annyira biztonságosak ezek a beavatkozások, mint manapság. Hogy hogyan is jutottunk el az ókori módszerektől a mai modern és fájdalommentes kezelésekig, az kiderül a cikkből!

Mielőtt belemennénk a részletekbe, először tisztázzuk, hogy pontosan mi is ez a szembetegség, amit már az ókorban is ismertek, sőt kezelni is próbáltak.

A szürkehályognak már az orvosi neve is régi gyökereiről árulkodik, ugyanis a cataracta szó görögül vízesést jelent. Ez az igen találó név arra utal, hogy a szürkehályoggal küzdők úgy érzik, mintha egy vízcseppen, vízesésen vagy párás üvegen keresztül szemlélnék a világot, és valójában a cataractának valóban a homályos látás az elsődleges tünete.

Mi az a szürkehályog és mitől alakul ki?

Sokan nem tudják, hogy bár létezik veleszületett és traumás eredetű (általában sérülés miatt kialakuló) szürkehályog, a leggyakoribb mégis az a típus, amely egyszerűen az öregedési folyamat részeként jelenik meg az életünkben.

Ugyanis minél idősebbek vagyunk, annál nagyobb mértékben változik meg a szemlencsénk szerkezete, amelynek eredményeképp nehezebben jut be a fény a szemünkbe. Ez sajnos azt jelenti, hogy egyre homályosabbá válik a látásunk, romlik a színérzékelésünk, lassan zavaróvá válnak az erős fények, fényköröket kezdünk látni a fényforrások körül, egyre rosszabbul látunk gyengébb fényviszonyokban, de akár kettőslátást is tapasztalhatunk. Vannak, akik minderre csak legyintenek, pedig a szürkehályog nagyon is veszélyes lehet, hisz kezeletlenül akár vaksághoz is vezethet.

Hogyan kezelték a szürkehályogot a régiek és hogyan kezelik a maiak?

Ahogy már említettük, az első szürkehályog műtéteket az ókorban, egészen pontosan az ókori Egyiptomban végezték. Ez az eljárás persze még korántsem volt fájdalommentes, sőt veszélytelen sem. A beavatkozás úgy nézett ki, hogy egy kicsi, bronzból készült tűvel benyomták a szemlencsét a szemgolyó belsejébe, hogy szó szerint háttérbe szorítsák a problémát. Azt nemigen tudjuk, hogy mekkora volt a túlélési esély, de aki túlélte, annak feltehetően valóban megállt a látásromlása.

A szürkehályog műtétek következő jelentős állomása a 18. század volt, amikor Samuel Sharp (brit orvos) elkezdte úgy gyógyítani a betegséget, hogy eltávolította a szemlencsét és az azt körülvevő tokot. Biztonságosnak azonban még ezt a módszert sem tekinthetjük, mivel viszonylag nagy, akár 8 mm hosszú bemetszést ejtett a szemfelszínen, és nem voltak ritkák a súlyos szövődmények sem.

Ahogy más kezelések, úgy a szürkehályog műtétek fejlődéséhez is hozzájárultak az arisztokraták betegségei. Jaques Daviel, XV. Lajos királyi sebésze volt ugyanis az, aki már a lencsetok eltávolítása nélkül kezelte a cataractát, amely megoldás a ma alkalmazott módszerek alapja, és persze az sem elhanyagolható, hogy biztonságosabbnak is számított, mint Sharp megoldása.

A történetben persze itt még nincs szó az eltávolított szemlencse pótlásáról, amely csak később, a 20. században terjedt el. Miután a II. világháború idején rájöttek, hogy a plexi műlencsék nem váltanak ki idegentest-reakciót, elkezdték ezt a módszert alkalmazni a szemlencse helyettesítésére.

Még nagyobb fordulatot hoztak aztán az 1960-as évek, amikor egy amerikai szemsebész, Charles Kelman álmodott egy nagyot, és a fogászatban már ismert fogkőeltávolító alapgondolatát felhasználva megreformálta a szürkehályog műtéteket. A módszer lényege az, hogy ultrahanggal zúzzák szét a beszürkült lencsét, amelyet aztán kiszippantanak a szemből, majd egy mindössze 2-3 mm-es bemetszésen keresztül behelyezik az új műlencsét. Az újszerű megoldás amellett, hogy rövidített a felépülési időn, még a kockázatokat is minimalizálta.

A mai, legmodernebb szürkehályog műtéteknél már olyan műlencséket használnak, amelyeket össze lehet hajtani, hogy a lehető legkisebb bemetszést kelljen ejteni, majd a helyére kerülve a műlencse szépen kinyílik és elfoglalja méltó helyét a szemünkben.

A margitszigeti Focus Medicalnál a korszerű phakoemulsifikáció a bevett eljárás, amely jelenleg a legkíméletesebb megoldás a szürkehályog műtétek körében.

A phakoemulsifikáció során egy icipici bemetszésen keresztül egy olyan eszközt juttatnak át a szaruhártyán, amely nagy frekvenciájú hanghullámokat bocsát ki, hogy apró darabokra zúzza az elöregedett, elhomályosodott, elszürkült szemlencsét. Ezeket a darabkákat aztán a bejuttatott eszköz segítségével eltávolítják, miközben a lencsetok a helyén marad, hogy befogadhassa a modern műlencsét, amely összehajtva befér az említett, aprócska bemetszésen. A módszernek hatalmas előnye, hogy ez a rendkívül kicsi bemetszés nem indokol semmiféle varrást, mivel magától összetapad és könnyen meggyógyul öltések nélkül is. Emiatt is becézik ezt az eljárást öltés nélküli szürkehályog műtétnek.

Aki a gyors, fájdalommentes, biztonság, öltés nélküli, modern szürkehályog műtétet választaná, és úgy érzi, hogy itt az idő újra élesen látni, az jelentkezzen be a Focus Medicalhoz egy alkalmassági vizsgálatra.