Sokan ösztönösen teljesen elzárják a radiátort, amikor túl melegnek érzik a lakást, pedig ez a megszokott mozdulat hosszú távon több kárt okozhat, mint gondolnánk.

Amikor a komfortérzet felülírja a józan észt

A lakások fűtése érzelmi kérdés is: ha melegünk van, azonnali megoldást keresünk, és ilyenkor a radiátor elzárása tűnik a legegyszerűbb lépésnek. Különösen igaz ez átmeneti időszakokban vagy társasházakban, ahol központi fűtés működik, és az egyéni hőérzet gyakran eltér attól, amit a rendszer ideálisnak gondol. A probléma ott kezdődik, hogy a legtöbben nem gondolnak bele abba, hogyan működik valójában a fűtés, és milyen összefüggések vannak a hőleadás, a csőhálózat, valamint a lakás levegőjének állapota között. A radiátor ugyanis nem csupán egy meleg tárgy a fal mellett, hanem egy zárt rendszer része, amely folyamatos áramlásra és kiegyensúlyozott hőmérsékletre van tervezve. Amikor ezt az egyensúlyt hirtelen megszakítjuk, annak nem mindig azonnal, hanem sokszor csak hetek vagy hónapok múlva jelentkeznek a következményei. Ilyenkor jönnek a megmagyarázhatatlan zajok, a hideg falak, a penészesedés vagy éppen a magasabb fűtésszámla. A kellemes hőérzet iránti vágy tehát érthető, de önmagában még nem jelenti azt, hogy a legkézenfekvőbb megoldás a legjobb is.