A láthatatlan savas reakció hatásai 

Az ecet savtartalma különösen nagy veszélyt jelent olyan pultfelületeken, mint a márvány vagy gránit. Ezek a természetes kövek lúgos kémhatású ásványokat tartalmaznak, amelyek reakcióba lépnek az ecetsavval. Ez a reakció első körben szabad szemmel láthatatlan: nem habzik, nem pezseg, és nem hagy égető nyomot. Azonban az ecet apránként kimarja a kőfelület felső rétegét, amitől az egyre porózusabbá válik. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az adott kő elveszíti fényét és simaságát, hanem azt is, hogy egyre több szennyeződés, baktérium és nedvesség tud bejutni a mikrorepedésekbe. Így a konyhapult takarítása egy idő után már nem lesz elég hatékony, sőt, a látszólag tiszta felület alatt egyre több szerves anyag és kórokozó halmozódhat fel, ez pedig higiéniai szempontból is komoly probléma. További veszélyt jelent, hogy a rendszeresen ecettel tisztított kőfelületek hajlamosabbá válnak a foltosodásra is: egy egyszerű paradicsomkarika, egy csepp citromlé vagy egy kis vörösbor könnyen maradandó nyomot hagy a sav által már előzetesen meggyengített felületen. Ráadásul a gyártók is kifejezetten figyelmeztetnek arra, hogy bizonyos felületekre soha ne kerüljön ecet: a legtöbb konyhapult gyártói garanciája éppen ezért azonnal érvényét veszti, ha a felhasználó savas vegyületekkel, például ecettel kezeli a felületet. Ez különösen bosszantó lehet, ha egy drága, természetes kőpult károsodik meg visszafordíthatatlanul, mindezt egy olyan házi „praktika” miatt, amelyről azt hittük, hogy jót teszünk vele. Az ecet tehát nem univerzális tisztítószer, és a konyhapult esetében különösen nem ajánlott, ha hosszú távon szeretnénk megőrizni a felület épségét, tisztaságát és szépségét.

 

Leadfotó: 123rf