Ez állhat a probléma hátterében

A gyűrűs- és kisujj zsibbadását sok esetben az ulnaris alagút szindróma okozza, ami az alkarban futó singcsonti ideg (nervus ulnaris) leszorításából adódik – ez az ideg felelős többek között ezen ujjak érzékeléséért és mozgatásáért. Ha ez az ideg tartós nyomás alá kerül – például gépelés, könyöklés, rossz alvási pozíció vagy bizonyos sportok miatt –, akkor először csak enyhe zsibbadás és bizsergés jelentkezik, de ez idővel komolyabb panaszokká fajulhat, és a tartós idegkárosodás akár izomsorvadáshoz is vezethet az érintett kézben. Riasztó, de sok beteg túl későn fordul orvoshoz, amikor már a kéz szorítóereje is gyengült, sőt egyes finommozgások kivitelezése is nehézkessé válik. Az alagút szindróma kezelése attól függ, milyen stádiumban ismerik fel: a kezdeti szakaszban még gyógytornával és ergonómiai változtatásokkal orvosolható, de előrehaladott esetekben műtéti beavatkozásra is szükség lehet. Ugyanakkor a gyűrűs- és kisujj zsibbadása nem mindig pusztán idegi eredetű: ritkább esetekben cukorbetegség, gerincsérv, sclerosis multiplex, vagy akár szívrendellenesség is állhat a háttérben. Ezért ha a zsibbadás rendszeresen visszatér, érdemes nemcsak neurológiai, hanem belgyógyászati kivizsgálást is kérni. A korai diagnózis itt is életmentő lehet: például a cukorbetegség egyik első, alig észrevehető jele lehet a végtagokban jelentkező zsibbadás. A legtöbben viszont csak akkor mennek orvoshoz, amikor már a fájdalom is megjelenik, pedig a zsibbadás a test ki nem mondott segélykiáltása. Ha tehát pont ez a két ujj érintett, nem érdemes halogatni: inkább legyen egy felesleges kivizsgálás, mint egy elkerülhető betegség súlyos következménye.

 

Leadfotó: 123rf