A ruhák gombolási irányát még a középkorban határozták meg, amikor a ruhaviselet nemcsak státuszt, hanem rangot is jelölt. A férfiaknak készült ruhák esetében a balról jobbra való gombolás (vagyis a bal oldalon lévő gombok) egy praktikus szokásból eredt: mivel a legtöbb férfi jobbkezes volt, és gyakran viseltek kardot, a gombolás iránya megkönnyítette a fegyverhasználatot és az öltözködést is. A jobb kéz mindig szabadon maradhatott, így gyorsabban lehetett öltözni és cselekedni, ha szükség volt rá. Ez tehát egy katonai és funkcionális hagyomány.

A nők esetében viszont más volt a helyzet. A nemes vagy tehetősebb hölgyeket gyakran nem saját maguk öltöztették, hanem szobalányok vagy cselédek segítettek nekik a bonyolult ruhák fel- és levételében. A gombolás irányát tehát nem a viselője, hanem a segítő keze szerint alakították ki – vagyis jobbról balra, hogy a szemben álló szobalány könnyebben gombolhassa be a ruhát. Ezzel a szokással tulajdonképpen megkülönböztették a női viseletet, és egyben a társadalmi státuszt is kifejezték: akinek ilyen ruhája volt, azt bizony öltöztették is. Idővel pedig ez a gombolási mód általánossá vált a női divatban, még azoknál is, akik már egyedül öltözködtek.

Érdekesség, hogy ez a különbség ma már szinte kizárólag az ingeknél, blúzoknál és néhány kabátnál érvényesül, míg sok modern, uniszex ruhadarab egyáltalán nem tesz különbséget nemek között. Ám még így is sok márka és szabó ragaszkodik a hagyományos irányhoz, mint afféle kulturális örökséghez. Tehát legközelebb, amikor reggel begombolod az ingedet, gondolj arra, hogy egy egyszerű mozdulat mögött milyen hosszú történet rejlik – kardok, szobalányok, és évszázadok változó szerepei.

Leadfotó: 123RF