A virsli az egyik leggyorsabban elkészíthető étel, mégis rengetegen csinálják rosszul. A legtöbben úgy gondolják, hogy a mikró vagy a lobogó víz a legjobb megoldás – pedig épp ez a két módszer rontja el a végeredményt.

A virsli gyerekkorunk egyik ikonikus étele, amely már reggelire, vacsorára, vagy akár egy gyors ebédként is előkerülhet a konyhában. Főleg a rohanós hétköznapokon számít igazi megmentőnek: néhány perc alatt kész, nem igényel komoly előkészületeket, és általában mindenki szereti. Az egyszerűsége azonban sokakat megtéveszt. Az emberek többsége ugyanis abban a hitben él, hogy a virsli elkészítésének módja gyakorlatilag lényegtelen – csak gyors legyen. Ezért is történik meg olyan gyakran, hogy egyszerűen bedobják a mikróba, vagy belecsapják a forró vízbe, és aztán megcsodálják a szétrepedt, rágós vagy gumiszerű végeredményt.

Pedig a virsli – bármennyire is szerénynek tűnik – érzékeny étel. Nemcsak az íze, de az állaga, sőt még az emészthetősége is attól függ, hogyan készítjük el. A túl magas hőmérséklet vagy a helytelen technika ugyanis nemcsak az élvezeti értékét, de a szerkezetét is tönkreteheti. Aki már találkozott "megpattant", szétnyílt vagy kiszáradt virslivel, az pontosan tudja, mennyire el tudja rontani az étkezés élményét. Mégis, a legtöbben továbbra is rutinszerűen a legegyszerűbbnek tűnő módszereket választják – mikrózás, lobogó víz, netán olajban sütés –, pedig ezek egyike sem az ideális megoldás.