Eszel, ha stresszes vagy? Csúnya vége lehet
A stresszevéssel az a helyzet, hogy nem igazán oldja a feszültséget viszont, ha túl gyakran csináljuk, könnyen extra kilókhoz is vezet. Íme néhány tipp ahhoz, hogy hogyan lehet leszokni a stresszevésről.
Az érzelmi evést mint kifejezést szinte mindenki ismeri. Előfordulhat, hogy egy nagy adag fagyival jutalmazod magad egy szokatlanul nehéz nap után, vagy akár egy barátod tányérjáról kapkodod a sültkrumplit, azzal a szöveggel, hogy nem vagyok éhes csak egy pár falatot...
Ha az érzelmi evés kicsúszik a kezeid közül – tehát amikor az evés az első és leggyakoribb válasz a negatív gondolatokra és érzésekre – akkor ideje magadban elgondolkodni.
Fotó: 123rf.com
Van néhány beszédes jel, ami segíthet megkülönböztetni az érzelmi éhséget vagy is a stressz evést a valódi fizikai éhségtől.
1. Az érzelmi evés általában hirtelen jön. Elkezdesz stresszelni, vagy feszültséget érezni és máris rágcsálsz. Valamit. Csokit, chipset, kekszet, bármit. Rendszerint olyasmit, ami hirtelen megemeli a vércukorszintet. A fizikai éhség viszont általában fokozatosan jelenik meg. Elkezded magad éhesnek érezni, de tudsz várni az evéssel, ami időt ad neked ahhoz, hogy jól válassz és olyan étellel elégítsd ki az éhségedet, ami jó a testednek.
2. A stresszevés során általában olyan étel után sóvárogsz, ami édes, zsíros és magas kalóriatartalmú, és gyakran nagyon is specifikus (nem szimplán csokit akarsz enni, hanem egy szelet duplacsokis-krémes tortát)
3. Ha a fizikai éhségedet kielégítetted és a gyomrod komfortosan tele van, akkor az a jel, hogy eleget ettél és ideális esetben abba is hagyod az evést. De ha az érzelmek vezérelnek, akkor könnyű figyelmen kívül hagyni a gyomrod jelzéseit.
4. A stresszevés feldobhatja a hangulatodat pillanatnyilag, aztán amilyen gyorsan jött, ugyanolyan gyorsan üt be a szégyenérzet és a bűnösség érzete is. Ugyanakkor, ha befejezel egy ételt, ami kielégítette a fizikai éhségedet, nem igazán érzed magad bűnösnek, miután megetted azt.
