2. Kinek vagy fontos? - Különösen a jelenleg többé-kevésbé közvetlenül megtapasztalt nagyobb válságok (fajok kihalása, légszennyezés, világjárványok, háború) fényében nagyon kicsinek és jelentéktelennek érezhetjük magunkat egy olyan életben, ahol a világot kevésbé megváltogató átlagos munka van. Ezzel a háttérrel a terapeuta azt tanácsolja, hogy nézzünk kívülről egy külső nézőpontot, és kérdezzük meg magunktól, hogy kinek a számára játszunk szerepet, és kinek vagyunk fontosak. Eleinte olyan emberekre gondolhatunk, akik közel állnak hozzánk, és akik szeretnek minket. De az ilyen emberek jelenléte egyáltalán valami nagyon különleges, és önmagában is azt jelzi, hogy teljes és gazdag életet élünk. Ha (csak) a szeretteinket vesszük bele ebbe a kérdésbe, akkor ismét az „aranystandardot” használjuk az életünk szemléléséhez. Ezért Amanda Dodson azt javasolja, hogy bővítsük ki a kört, és vegyük figyelembe mindazokat, akik észrevennék, ha hirtelen már nem lennénk ott: kollégák, szomszédok, a szupermarket alkalmazottai. Lehet, hogy nem mentünk meg fajokat a kihalástól, és nem hozunk békét háborúban, de legalább egy apró szeletét formáljuk ennek a világnak azzal, hogy más emberekkel találkozunk, és nyomot hagyunk az életükön. Ez biztosan nem semmi.