A körforgásos gazdaságra való áttérés az egész világon a prioritások között szerepel, ezért az Európai Unió is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az építési és bontási hulladék ne csak egyre kisebb arányban kerüljön a hulladéklerakóba, hanem valamilyen formában visszakerüljön a gazdasági körforgásba.

Az EU területén évente hozzávetőleg 2,5 milliárd tonna ilyen típusú hulladék keletkezik, melyből a számítások szerint 600 millió tonna lenne újrahasznosítható.

A magyarországi vállalkozások számára az ilyen irányú beruházásokhoz, ha olyan szakértő partnere van, mint az EnergyHub, akár Energiahatékonysági Társasági Adókedvezmény is igénybe vehető.

Az építési, bontási hulladékok típusai

Az EU-s országok az építési és bontási hulladék visszanyerése terén öt csoportba sorolhatóak, úgymint: magasan fejlett, fejlett, gyorsan fejlődő, ingadozó, illetve lassú fejlődésű.

Az igazán fejlett régiókban, mint a Benelux államok, Olaszország, Írország, Ausztria és Németország, a visszanyerési arány 2010 óta igen magas, kilencven százalékot meghaladó. A lassan fejlődő országokban – mint például Lengyelország, Bulgária, Románia – a hasznosítási arány hatvan százalék alatt van.

Az építési-bontási hulladék jellemzően vegyes, különböző anyagok keverékéből áll, a keletkezési forrás méretétől, helyétől és típusától függően. A szakirodalom szerint ez a típusú hulladék jellemzően betont és egyéb ásványi eredetű hulladékokat, úgymint aszfaltot, fát, üveget, műanyagot és különböző szigetelőanyagokat tartalmaz különböző arányban.

Upcycling és downcycling

Attól függően, hogy az adott hulladékot milyen termékként hasznosítják újra, beszélhetünk upcyclingról, illetve downcyclingról.

Magát az újrahasznosítást a recycling jelöli, viszont ez nem közöl információt az újrahasznosítás hatékonyságáról. Amennyiben az újrahasznosítás során valamiféle értéktöbblet jön létre, mint például a PET-palackból készített pulóverek esetében, akkor upcycling történik.

A fenti a kívánatosabb verzió, hiszen a hulladékként kezelt anyagot lehet degradálni is, azaz értéke alatt kezelni, mint amikor a fehér papírból papírzacskó lesz, ahonnan a következő lépés jellemzően a hulladékégető, tehát a körforgásosság igen korlátos.

A felhasználás helye

A hulladék felhasználható a keletkezés helyén, más esetekben pedig el kell szállítani valamilyen feldolgozó létesítménybe.

Az üdvösebb ezek közül a helyszíni felhasználás, hiszen itt nincs plusz logisztikai igény, szállítási költség, ezért az erre irányuló beruházások jellemzően támogatottabbak. Az újrahasznosítást mindenképpen megkönnyíti az elkülönített bontás, hiszen a minél homogénebb hulladékot könnyebb kezelni, felhasználni.

A szakértők az építési-bontási tevékenységet folytató vállalkozások számára egy tervezési és döntéshozatali keretrendszer kialakítását javasolják, amit már az építési projektek tervezési szakaszában is figyelembe lehet venni, ezzel kontroll alatt tartva a hulladékképződés mértékét.