Ezért változtatja édessé a savanyú ízeket a csodabogyó

A különleges gyümölcs nem más, mint a csodabogyó, angol nevén miracle berry vagy miracle fruit, amely a Nyugat-Afrikában őshonos Synsepalum dulcificum nevű örökzöld cserjén terem. Az apró, élénkpiros bogyó első pillantásra nem tűnik különösebben érdekesnek, ráadásul önmagában nem is kifejezetten édes. Igazi különlegességét a gyümölcshúsában található, mirakulin nevű fehérje adja, amely átmenetileg megváltoztatja a savanyú ételek ízének érzékelését. Amikor valaki elfogyasztja a bogyót, a mirakulin kapcsolatba kerül a nyelv édes ízek érzékeléséért felelős receptoraival. Savanyú ételek fogyasztásakor, a savas környezet hatására ezek a receptorok aktiválódnak, így az agy a megszokott savanyúság helyett erőteljes édességet is érzékelhet. Ennek köszönhetően egy citrom vagy lime leve akár cukrozott limonádéra emlékeztető ízűnek tűnhet, míg a natúr joghurt és más savanykás élelmiszerek is édesebbnek érződhetnek. 

A hatás rendszerint 30 perctől akár egy-két óráig is fennmaradhat, bár erőssége egyénenként és az elfogyasztott ételektől függően változhat. A legérdekesebb, hogy a csodabogyó valójában nem teszi édesebbé az élelmiszereket, és azok cukortartalmát sem növeli: kizárólag az ízérzékelést módosítja. A kutatók ezért azt is vizsgálják, hogy a mirakulin segíthet-e bizonyos ételek hozzáadottcukor-tartalmának csökkentésében, illetve a kemoterápia következtében kialakuló ízérzékelési zavarok enyhítésében. Bár az eddigi eredmények ígéretesek, további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy pontosan megismerjék a lehetséges felhasználási területeket. Fontos továbbá, hogy a savanyú ételek savtartalma a megváltozott íz ellenére sem csökken, így például a citromlé továbbra is irritálhatja az érzékeny gyomrot, és nagy mennyiségben a fogzománcot is károsíthatja. A csodabogyó tehát nem varázslat, hanem a természet egyik legérdekesebb példája arra, milyen könnyen megváltozhat az, amit az ízlelőbimbóink segítségével érzékelünk.

 

Leadfotó: 123rf