Elsőre ártalmatlan, sőt kifejezetten egészségesnek tűnő alapanyagnak gondoljuk, ami salátákban, ázsiai ételekben vagy wok fogásokban bukkan fel.

A bébikukorica sokak fejében egy különleges, „mini” kukoricaként él, amit egyszerűen így termeszt a természet. A valóság azonban ennél jóval összetettebb, és sokak számára meglepőbb is. A mindennapi bevásárlások során rutinszerűen tesszük a kosárba, anélkül hogy igazán elgondolkodnánk azon, honnan is jön és hogyan készül.

A bébikukorica megjelenése a boltok polcain egy tudatos mezőgazdasági és élelmiszeripari folyamat eredménye, amely nem feltétlenül az, amire elsőre gondolnánk. A fogyasztói igények alakították ki azt a rendszert, amelyben ez az alapanyag ilyen formában eljut hozzánk, és közben egy érdekes kérdést is felvet: mennyire ismerjük valójában azt, amit megeszünk? A legtöbben csak a végeredményt látják, nem pedig a mögötte álló folyamatot, ami sokkal inkább mesterségesen irányított, mint azt elsőre feltételeznénk.

A jelenség azért is érdekes, mert rávilágít arra, mennyire könnyen elfogadunk egy „természetesnek” hitt élelmiszert anélkül, hogy utánajárnánk a hátterének. A bébikukorica esete tipikusan az a történet, ahol a megszokás erősebb, mint a kíváncsiság. És bár sokan nem tulajdonítanak ennek különösebb jelentőséget, a valóság ismerete egészen más fényt vethet a mindennapi étkezési szokásainkra.

A következő részben kiderül, pontosan mi áll a bébikukorica mögött, és miért nem egészen az, aminek első pillantásra tűnik.