A decemberi időszak sokak számára nemcsak az ünnepi izgalomról szól, hanem egy nehezen megfogható, fokozott ingerlékenységről is. De mi áll a háttérben?

A téli hónapok láthatatlan pszichés terhei

Bár a decembert legtöbben az ünnepi fényekkel, a forralt bor illatával és a várakozás hangulatával azonosítjuk, valójában ez az egyik legstresszesebb hónap az évben. A háttérben számos tényező húzódik meg: az időjárás változása, a korai sötétedés, a kötelező társadalmi események sorozata és az ünnepi elvárások nyomása mind egyszerre érkeznek. Mégis kevesen gondolnak arra, hogy ez a kombináció teljesen természetes módon ingerültebbé tehet bennünket.

A nappalok rövidülése már önmagában hatással van az idegrendszerre. A kevesebb természetes fény csökkenti a szerotoninszintet, ami a jó hangulatért felelős neurotranszmitter. Emellett a melatonin, az alvás-ébrenlét ciklus szabályozója felborulhat, ami fáradékonyabbá, érzékenyebbé, sőt türelmetlenebbé tesz. A decemberi időszakban gyakran előfordul az is, hogy nem figyelünk eléggé a pihenésre: az ünnepi készülődés, a munkahelyi hajrá és a rokonlátogatások tervei együtt terhelik túl az elmét.

A stressz hatását tovább fokozza a társadalmi nyomás, ami azt sugallja: decemberben „kötelező” boldognak lenni. Ezzel szemben sokan éppen ilyenkor tapasztalják, hogy fáradtabbak, sértődékenyebbek, könnyebben kibillennek az egyensúlyukból. A kettő közötti ellentmondás bűntudatot is okozhat, ami csak tovább növeli az ingerlékenységet.

Ha te is azt érzed, hogy idén valahogy minden apróság jobban megérint vagy kiborít, ne gondold, hogy egyedül vagy. A jelenség sokkal gyakoribb, mint hinnénk.

A következő oldalon azt is eláruljuk, mit tehetsz ellene – és mely apró lépések segítenek visszahozni az ünnepi egyensúlyt a mindennapokba.