A legtöbben akkor ejtik útba a benzinkutat, amikor épp dolguk akad arra, vagy amikor észreveszik, hogy kezd vészesen kiürülni a tank. Sokan azonban nem is sejtik, hogy az időpont, amikor a töltőpisztolyt kézbe veszik, komolyabb következményekkel járhat, mint pusztán néhány elpárolgott csepp benzin.

Amikor tombol a hőség, de tankolni kell

Az autózás világa tele van olyan apró részletekkel, amelyekre a hétköznapi sofőr szinte soha nem gondol, ilyen például a tankolás időzítése is. A déli órákban, különösen a nyári hónapokban, a hőmérséklet könnyedén elérheti a 30–35 Celsius-fokot, a forró aszfaltról és fém felületekről visszaverődő hő pedig még tovább fokozza a benzinkutak hőterhelését. Ilyenkor a benzin – amely egy rendkívül illékony folyadék – fokozottan párologni kezd. A tartályból kiáramló gőz nemcsak a levegő minőségét rontja, hanem belélegezve súlyosan károsítja a tüdőt és a májat, főként zárt helyen vagy sűrű forgalomban. Bár a modern kutak szellőzőrendszerei képesek valamelyest csökkenteni a gázkoncentrációt, az erős napsütés és a meleg így is megnöveli a veszélyt. Ráadásul a forróság hatására nemcsak a benzin párolog jobban, hanem a tankoló berendezésekben is megnő a nyomás, ami azt eredményezheti, hogy kevesebb üzemanyag kerül ténylegesen a járműbe, hiszen a benzin egy része már gáz halmazállapotban távozik. Ilyenkor a literenként fizetett ár nem biztos, hogy teljes értéket képvisel – gyakorlatilag többet fizetünk kevesebbért. Ez a veszteség szabad szemmel láthatatlan, mégis hosszú távon érzékelhető a pénztárcánkban, különösen rendszeres tankolás esetén. A benzinkutak tartályainak hőmérséklete sem marad változatlan, hiszen a föld alatti tárolókban felmelegedett üzemanyag szintén gyorsabban veszíthet térfogatából a forró órákban. Az is előfordulhat, hogy a meleg hatására az autó tankjában lévő benzin egy része már a parkolás során is elpárolog, különösen akkor, ha tűző napon hagyjuk a járművet.