1. Zsíros pizzásdobozok

Sokan úgy gondolják, hogy a pizzásdobozok kartonpapírból készülnek, ezért a papírhulladék közé kell kerülniük. Ez igaz is lenne, ha nem lennének zsírral és olajjal szennyezettek. A zsír beivódik a karton anyagába, ami lehetetlenné teszi az újrahasznosítást, mivel a papírrostok nem választhatók el a zsíros szennyeződésektől. Ha van tiszta, olajfoltoktól mentes része a doboznak, azt külön lehet gyűjteni, de a zsíros részek sajnos a kommunális hulladékba kerülnek.

2. Fémmel bélelt csomagolások

A chipses zacskók és egyes csokoládécsomagolások belseje fényes, fémes réteggel van bevonva. Ez a réteg azonban nem tiszta fém, hanem egy műanyaggal kombinált anyag, amelyet nehéz szétválasztani. Az ilyen csomagolások nem feldolgozhatók az újrahasznosító üzemekben, ezért ezek is a vegyes hulladékba kerülnek.

3. Műanyag szívószálak

A szívószálak mérete és alakja miatt problémásak az újrahasznosító üzemekben. Túl kicsik ahhoz, hogy a gépek megfelelően feldolgozzák őket, ráadásul gyakran rossz helyre kerülnek, és megakadnak a gépekben. Bár léteznek komposztálható vagy újrahasználható alternatívák, a hagyományos műanyag szívószálak nem újrahasznosíthatók.

4. Nedves törlőkendők

A nedves törlőkendőkről sokan azt gondolják, hogy papírból készülnek, ezért komposztálhatók vagy újrahasznosíthatók. Az igazság azonban az, hogy ezek a kendők műanyag szálakat is tartalmaznak, ami miatt sem a komposztálásra, sem az újrahasznosításra nem alkalmasak. Az ilyen termékeket a kommunális hulladékba kell dobni.

5. Kerámia és porcelán

A törött kerámia és porcelán edények nem kerülhetnek az üveghulladék közé, mivel ezek anyaga eltér az üvegtől, és magasabb hőfokon olvadnak meg. Ezeket speciális hulladékudvarokban kell leadni, vagy, ha nincs ilyen lehetőség, a kommunális hulladékba dobni.

Leadfotó: 123RF