A Yale professzora állítja: ha helyesen válaszolsz erre a 3 kérdésre, intelligens vagy
De akkor nézzük a helyes válaszokat!
1. Ha az ütő egy dollárba kerülne, a labda pedig tíz centbe, a kettő közötti árkülönbség csak 90 cent lenne - nem pedig egy dollár. Ezért az ütő csak 1,05 dollárba, a labda pedig öt centbe kerülhet ahhoz, hogy ez a feltétel teljesüljön.
2. Ha öt gépnek öt termék előállításához öt percre van szüksége, akkor egy gépnek öt percre van szüksége ahhoz, hogy előállítson egy terméket. Ennek megfelelően 100 gépnek 100 termék előállításához is öt percre van szüksége. Világos.
3. Ha a tavirózsák mennyisége minden egyes nap duplázódik meg és a 48. napon borítja be az egész tavat, akkor félig egy nappal korábban lepi el, azaz a 47. napon.
De mennyire vehetjük komolyan ezt a tesztet?
Nos, Shane Frederick professzor eredetileg pszichológiai tesztként fejlesztette ki ezeket a kérdéseket. Több ezer vizsgálati személy vett részt 35 különböző felmérésben, a résztvevőknek azonban csak a 17 százaléka válaszolt helyesen mindhárom kérdésre. 33 százalékuk pedig minden kérdésre rossz választ adott. Shane Frederick szerint az a csoport, amelyik gyorsan megadta a nyilvánvalónak tűnő, de rossz válaszokat, hajlamos a zsigeri ösztönökre hagyatkozni. A professzor szerint azok, akik helyes válaszokat adnak, nagyobb valószínűséggel cselekszenek átgondoltan.
Idővel azonban a professzor azt állapította meg hogy a magasabb IQ-val rendelkezők nagyobb valószínűséggel válaszoltak helyesen a kérdésekre, mint az alacsonyabb IQ-val rendelkezők. Mert végső soron a kérdések helyes megválaszolásához az szükséges, hogy valaki kognitívan képes legyen helyesen megérteni a kérdéseket, és logikus gondolkodással eljusson a helyes válaszhoz. Azoknak, akik gondolkodóbb típusúak, de nem rendelkeznek ezekkel az analitikus készségekkel, a problémán való kemény gondolkodás nem fog segíteni.
Ezzel el is érkeztünk a következő problémához a teszttel kapcsolatban: a matematikai-logikai komponens ugyanis csak egy része az intelligenciának. Az intelligenciának ugyanis számos más típusa is létezik, például a nyelvi, a térbeli, az érzelmi vagy a zenei intelligencia. Aki tehát nem tud kitűnni az olyan elemző feladatokban, mint ez a három kérdés, az nem feltétlenül ostoba - az intelligenciája valószínűleg csak más területen nyilvánul meg.
