2. Élvezed, ha egyedül lehetsz – Nem azt szereted, ha magányos vagy, hanem azt, ha egyedül lehetsz – nagy különbség. Kihasználod ezeket a pillanatokat, megéled, átérzed. Imádsz kiülni a vízpartra és bámulni a csillagokat ahelyett, hogy egy zsúfolt helyen buliznál, és sokkal inkább sétálsz egyedül az erdőben, mint egy plázában. Tévedés ne essék, ennek nem az az oka, hogy nem tudsz mit kezdeni az emberekkel, hanem az, hogy másokkal ellentétben nem érzed kényelmetlennek az egyedüllétet. Tiszteled magad annyira, hogy ne mások jelenlététől tedd függővé azt, hogy boldog vagy és jól érzed magad. Mikor először kerültél erre a Földre, megtanítottak arra, hogyan tudd kezelni azt, ha csak önmagadra kell figyelned, és az életeid során tökéletesre fejlesztetted ezt a képességedet. Szeretsz emberek közé járni, de véletlenül sem azért, amiért mások: te már mindent láttál, neked nem tudnak újat mutatni. Szerencsés vagy, mert mindig békés lélekkel fekszel le, hiszen biztos vagy saját magadban.