A kávé egy különleges növény: nagyon sok családban kivívta az elismerést, hiszen lassan nincsen a világon olyan hely, ahol ne fogyasztanának el minden reggel egy finom forró feketét.

Az otthoni kávézás mellett gyakorta szerepel a kávé az ajándékötletek között is, hiszen ezzel egyszerűen nem lehet hibázni. Most nézzük meg, hogy mit kell tudni magáról a növényről.

Hol terem a kávécserje?

Ez az örökzöld növény a Coffea nemzetségen belül a Rubiaceae családba tartozik. Általában a 15-30 Celsius-fokos hőmérsékletet kedveli, így enyhe éghajlatú országokban érdemes csak a termesztésével foglalkozni. Általában trópusi erdőkben nevelgetik a cserjéket, hiszen ott ásványi anyagban gazdag a talaj, amire nagy szükség van, hogy bőséges legyen a termés. 

Mit kell tudni a gyümölcsről?

A jázminra hasonlító cserje akár az 5, illetve a 8 méteres magasságot is elérheti. A zöld színű gyümölcs összesen 2 szemet rejt, amelyet a leszedés után szárítanak. Szárítás előtt a gyümölcshúst eltávolítják.

Melyik növényt dolgozzák fel?

Az Arabica és a Robusta kávék a legismertebbek. Magas és esőben gazdag területen nő az Arabica, hiszen minimum 20 Celsius-fokos hőmérséklet szükséges a termesztéséhez. Mivel igényli a vizet, ezért 900 és 2000 méteres magasság között érdemes ültetni.

Ennek a közkedvelt növénynek édes íze és aromája van, de a koffeintartalma igen alacsony, ami miatt igazán értékesnek számít. A gyümölcs ismertető jegye a szem közepén elhelyezkedő “S” alakú mélyedés.

A Robusta számára elég a 200 és 600 méter közötti magasság és a kevésbé kedvező éghajlati viszonyok. Sokkal ellenállóbb az Arabicánál, viszont a növekedése azonnali. A magas koffeintartalmú növény íze kesernyés, szinte fás. A két kávéfajtát keverve egy kiegyensúlyozott ízvariációt lehet elérni. Például a Caffé Perté kínálatában is találkozhatunk ilyen különleges kávékkal.

Hogyan terjedt el Magyarországon a kávézás?

A két birodalom – az osztrák és a magyar – egyesülése után már az osztrák kultúra is megjelent az országban. Művészek, írók, értelmiségiek gyűltek össze a kávéházakban, amelyek a kor kulturális központjai voltak. A Belle Epoque időszakában irodalmi szalonok alakultak, ahol az eszmecserék során szívesen fogyasztották a kávét. A felső középosztály ekkor fedezte fel a kávézás izgalmát és szinte minden összejövetel középpontjában a kávéfogyasztás állt.

Ebben az időben Bécsben már nagyon sok kávézó működött és ez igen nagy hatással volt a magyar kultúrára is. A 19. és a 20. században már több mint 500 kávézó volt elérhető, ahová az irodalom nagyjai is szívesen betértek egy-egy eszmecserére. A mai napig látogatható a New York Kávéház, illetve a Múzeum Kávéház. Ezek a helyszínek kedvelt turistacélpontok mind a mai napig.

Láthatjuk, hogy ez az egyszerű cserje képes volt megváltoztatni sokak életét. Összehozta a társaságokat, akik így szívesen ültek le beszélgetni egy-egy kávézóban. Ma már nagyon sokan otthon is szívesen fogyasztanak el egy-egy jó erős feketét, amely megadja a nap hangulatát.