Állandó fejtörést okoz minden háztartásban, hogy hogyan tudjuk optimalizálni a felmerülő rezsiköltségeket amellett, hogy hatékonyabb megoldásokat kaphassunk. Ez főleg a fűtési szezonra érvényes, amikor meglehetősen magas kiadásokra kell számítanunk, viszonylag alacsony komfortérzettel.

A hőszivattyú pedig egy olyan megoldást jelent, ami természetes források használatával képes hő leadására, amihez csak villamos energiára van szüksége. Ez a természetes bázis pedig lehet a levegő, a víz és a talaj is.

Az ezekből nyert hőenergia pedig továbbítható szabályozott körülmények mellett a fűtőtestek felé, így a téli hónapokban kellemes hőmérsékletet biztosítanak számunkra. A hűtőszekrények, a szárítógépek esetén már nagyon régóta alkalmazzuk ezt a módszert. A fűtés miért kellene, hogy kivételt képezzen?

Környezetbarát megoldás

A gazdaságos megoldások közé tartozik a hőszivattyú által biztosítható fűtés. A fosszilis energiahordozók égetése nélkül képes fűtési energia előállítására, ami a fenntarthatóság kérdésében nagyon optimális megoldásnak számít.

A levegő felmelegítésének lehetősége a légkondicionáló készülékek által könnyedén elérhető, azonban a leggyakoribb hőleadó közeg a háztartásokban a víz. Az új építésű otthonok esetében érdemes fontolóra venni a hőszivattyú beszerelését is.

Hogyan működik a hőszivattyú?

A lehető legolcsóbb megoldás lehet, ami a környezetünk ingyenes lehetőségeiből nyeri a hőenergiát, amit a lakótérbe juttatva melegíti fel a helyiségeket. A költségtakarékos tulajdonságát növeli az is, hogy a megtermelt hőenergia 25%-ának megfelelő mennyiségű elektromos energiára van csak szüksége.

A működési elve pedig egy állandó körforgás alapján teszi lehetővé a korszerű fűtés melegét. A folyamat első lépése pedig a folyékony halmazállapotú hűtőközeg elpárologtatása, amihez a környezetből nyeri az energiát a hőszivattyú.

A párolgás során felszabaduló gázt pedig egy kompresszor összenyomja, ami a folyamat sebességének és a térfogatcsökkenésnek köszönhetően hőt termel. Ezt a hőmennyiséget továbbítja a rendszer a fűtőtestekbe, ami így felmelegíti a helyiséget. A körforgás pedig itt kezdődik újra, mert a lecsapódó hűtőközeg ismét folyékony halmazállapotban kerül vissza a rendszerbe.

Milyen hőszivattyúk léteznek?

Rengeteg változatban kaphatóak hőszivattyúk, amiket a hőforrás és a hőátadás közege szerint csoportosíthatunk. A leggyakrabban használt típusok a levegő-víz típusú hőszivattyúk.

Attól függően pedig, hogy milyen a berendezés kialakítása, kétféle megközelítéssel találkozhatunk. Az osztott modellek esetében a kültéri egység a szabadban van, míg a hőt leadó berendezés a beltérben.

A tartályos típusoknál a beltéri egység össze van építve egy tartállyal, ami meleg vizet tárol. Létezik monoblokkos kialakítás is, amikor a kültéri és a beltéri egységeket összekötő kalorikus csövezésre nincs szükség.

A hőszivattyú költséges megoldásnak tűnhet, ami a beszerelését illeti, azonban sokkal költséghatékonyabb megoldás hosszú távon, mint a hagyományos módszerek.