Telefonon érte utol a napilap Várkonyi Andrea édesapját, Váronyi Andrást, aki mély fájdalommal a hangjában válaszolt a megkeresésére.

"Köszönöm a részvétnyilvánítást, de nem szeretnék semmit mondani. Maradjon ez a mi magánügyünk" - mondta a Blikknek Várkonyi.

Korábban már kiderült, nem nézte jó szemmel, hogy a lánya is színésznő lett.

 

"Sokszor látott engem gyerekként a színpadon, várható volt, hogy megtetszik neki. Amiben tudtam, segítettem, és ma már nagyon boldog vagyok, hogy együtt játszhatunk" - mondta Várkonyi négy éve a lapnak.

"Egy hónapja még játszott a Nejem a neten című darabomban, ám akkor már tudtuk, hogy nagyon beteg. De nem akart tudomást venni róla. Rettenetesen küzdött, ragaszkodott az élethez és a színházhoz. Ez tartotta életben, a társulat és a színház. Sokat fogyott az utóbbi hónapokban, de soha nem panaszkodott, sőt, sokat viccelődött és nevetgélt velünk, pedig mindannyian tudtuk, hogy beteg. Sokszor a kollégákkal csak néztünk egymásra, hogy micsoda energia és akaraterő van a kis szervezetében, de ez a gonosz sors elragadta. Édesapja jó barátom, részvétem az egész családnak a társulat nevében is" - monda a Blikknek kollégája, Harsányi Gábor.

Várkonyi Andreát szűk családi körben helyezik örök nyugalomra.