"Születése óta egyedül neveltem Emánuelt, ezért igen szoros kapcsolat volt közöttünk. Nagyon szófogadó, tisztelettudó és szorgalmas fiúként ismerte mindenki. Futballozni szeretett, nagyon jól tanult, kezdetben Kemencén, ahol laktunk, majd Felcsútra került a Puskás Akadémiához. Még matematikaversenyeket is nyert. Utána pedig Újpesten focizott, sok aranyérmet és gólkirályi címet szerzett, tehetséges volt." - mondta a Blikknek könnyeit törölgetve az édesanya.

A fiatal fiút az egész család támogatta, hogy egyszer sikeres felnőtt és labdarúgó lehessen. Ez az álom hétfőn hajnalban kettétört.

"Még mindig felfoghatatlan, hogy már nincs itt velem a kicsikém. Pedig érte küzdöttem és győztem le a halált. Miatta gyógyultam meg a rákból, most meghalt a fiam. Korábban vastagbélrákom volt, három műtéten és nyolc kemoterápiás kezelésen estem át. A nehéz pillanatokban mindig ő adott erőt, miatta akartam élni. A fiam volt a mindenem, Isten ajándéka, bearanyozta a napjaimat. Arról álmodtam, hogy egyszer majd unokákkal ajándékoz meg, és nagy családunk lesz, de ő már nincs többé, s rettenetesen hiányzik." - mesélte összetörten a lapnak Orsolya.