A kanapén feküdni órákon át nem a legjobb ötlet

A legújabb kutatások alapján nemcsak az számíthat, hogy mennyi időt töltünk mozdulatlanul, hanem az is, milyen testhelyzetben tesszük ezt. Egy 2025-ben megjelent vizsgálat közel 4300, 20 és 69 év közötti felnőtt adatait elemezte, és arra jutott, hogy a hosszabb ideig tartó fekvés és hátradőlés kedvezőtlenebb szív-érrendszeri kockázati mutatókkal járt. A kutatók többek között a derékbőséget és a Framingham-kockázati pontszámot vizsgálták, amely olyan tényezők alapján becsüli a szív- és érrendszeri betegségek, például a szívinfarktus és a stroke kockázatát, mint a vérnyomás és a koleszterinszint. Vagyis ha valaki a kanapén nem egyszerűen leül, hanem hosszú időre elnyúlik, hátradől, és közben órákon át szinte egyáltalán nem mozog, az nem feltétlenül a legegészségesebb pihenési forma. 

A kutatás szerint a rövid, legfeljebb körülbelül 20 perces ülő szakaszok és az állással töltött idő kedvezőbb kockázati mutatókkal jártak, miközben a hosszabb fekvés és hátradőlés kedvezőtlenebb értékekkel társult. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kanapén való hátradőlés önmagában évekkel megrövidítené az életet, hiszen a vizsgálat összefüggést talált, nem bizonyított ok-okozati kapcsolatot. A lényeg inkább az, hogy ne töltsük az egész estét mozdulatlanul fekve vagy ülve. Érdemes időnként felállni, néhány percet sétálni, inni egy pohár vizet, elvégezni egy-két apró házimunkát, majd visszaülni. A rendszeres mozgásszünetek azért is fontosak, mert a tartós ülőidő több kutatás szerint összefügg a szív-érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és a korai halálozás magasabb kockázatával.

 

Leadfotó: 123rf