A gyerekkori élmények sokkal tovább velünk maradhatnak, mint gondolnánk, és felnőttként olyan hétköznapi mondatokban is visszaköszönhetnek, amelyeknek elsőre nem tulajdonítunk különösebb jelentőséget. 

A gyerekkor nyomai felnőttként is megmaradhatnak

Az, hogy gyerekként mennyi figyelmet, érzelmi támogatást és visszajelzést kaptunk, fontos szerepet játszhat abban, hogyan viszonyulunk később saját érzéseinkhez és másokhoz. Ha egy gyermek rendszeresen azt tapasztalja, hogy a problémáira, félelmeire vagy szükségleteire nem igazán kíváncsiak, könnyen megtanulhatja elrejteni azokat. Felnőttként ez megjelenhet abban, hogy nehezen kérünk segítséget, háttérbe szorítjuk saját igényeinket, vagy egyszerűen nem tudjuk pontosan megfogalmazni, mit érzünk. Kutatások szerint a gyermekkori érzelmi elhanyagolás összefügghet az érzelmek felismerésének nehézségével is. Fontos azonban, hogy egy-egy mondat önmagában semmit nem bizonyít: ugyanazt bárki kimondhatja egy stresszes időszakban. Ha viszont bizonyos kifejezések szinte automatikusan hagyják el a szánkat, érdemes elgondolkodni azon, milyen belső meggyőződés állhat mögöttük.