A száraz levegő és a magasság is beleszól az ízélménybe

A repülőgépen tapasztalt furcsa ízélmény egyik fő oka, hogy a kabin száraz levegője és az alacsonyabb légnyomás megváltoztatja az íz- és szagérzékelésünket. A szaglás ugyanis az ízérzékelésben is kulcsszerepet játszik: amikor eszünk, az aromaanyagok az orrüregen keresztül is eljutnak a szaglóreceptorokhoz.

A száraz levegő miatt kiszáradhat az orr és a száj nyálkahártyája, ami tovább tompíthatja az érzékelést. Egyes kutatások szerint a repülőgépes környezetben különösen az édes és sós ízek érzékelése csökkenhet, miközben az umami, vagyis a húsos, intenzíven ízletes jelleg kevésbé szenved csorbát.

Ezért van az is, hogy a légitársaságok fedélzeti menüinek összeállításakor gyakran intenzívebb fűszerezéssel és karakteresebb ízekkel dolgoznak. Ami a földön túl sósnak vagy erősnek tűnne, a levegőben sokkal kiegyensúlyozottabbnak érződhet.

A hangos kabinzaj szintén szerepet játszhat. A folyamatos háttérzaj nemcsak fárasztó lehet, hanem az ízérzékelésünket és az étkezés élményét is befolyásolhatja. Emiatt az étel nem feltétlenül azért tűnik rossznak, mert valóban rosszabb minőségű.

Érdekes módon a körülmények miatt bizonyos italok kifejezetten jól működnek a fedélzeten. A paradicsomlé például sok utas számára különösen ízletesnek tűnik repülés közben. Ennek hátterében az umami ízérzet állhat, amelyet a magasban kevésbé tompítanak a megváltozott érzékelési körülmények.

A következő alkalommal tehát, amikor a repülőn elfogyasztott étel kissé furcsának tűnik, nem feltétlenül kell a tartósítószerekre vagy a fedélzeti konyhára gyanakodnod. Lehet, hogy egyszerűen a környezet változtatja meg azt, ahogyan az ízeket és aromákat érzékeled – vagyis ugyanaz az étel a földön valószínűleg egészen más élményt nyújtana.

Leadfotó: 123RF