Ez az a HR-es feladat, amin a legtöbben elvéreznek – pedig semmi köze a szakmához

A klasszikus „csapda” feladat, amit sok HR-es és recruitment specialista előszeretettel használ, a híres 9 pontos probléma. A helyzet elsőre teljesen banálisnak hangzik: adott kilenc pont, amelyek 3x3-as négyzetrácsban helyezkednek el. A feladat pedig az, hogy ezt a kilenc pontot négy egyenes vonallal kell összekötni úgy, hogy a ceruzát nem emelheted fel a papírról.

A legtöbben itt azonnal elkezdenek „rácson belül gondolkodni”. Próbálják a vonalakat a négyzeten belül tartani, forgatják fejben a mintát, és nagyon gyorsan falba ütköznek. A tipikus reakció az, hogy „ez lehetetlen” – és pont ez az, amit a teszt valójában mérni akar.

A megoldás ugyanis nem a pontokon belül van, hanem azon kívül. A helyes gondolkodás ott kezdődik, amikor valaki felismeri, hogy nem kell a négyzet határain belül maradni. A vonalakat ki kell vezetni a „keretből”, és így már megoldható a feladat négy egyenes szakasszal. A felismerés pillanata sokszor sokkal fontosabb, mint maga a végső rajz.

A HR-esek szerint ez a feladat nem matematikai tudást mér, hanem gondolkodási kereteket. Azt figyelik, ki az, aki képes kilépni a megszokott mintákból, és ki az, aki automatikusan korlátokat gyárt ott is, ahol valójában nincsenek. Ez különösen fontos olyan pozícióknál, ahol problémamegoldás, kreativitás vagy gyors helyzetfelismerés kell.

Érdekesség, hogy a jelöltek jelentős része nem jut el a megoldásig, még akkor sem, ha kap elég időt. Nem azért, mert ne lennének okosak, hanem mert túl gyorsan rögzül bennük az első feltételezés: „csak a pontokon belül lehet dolgozni”. Ez a mentális keret pedig sokszor nehezebben bontható le, mint maga a feladat.

A tanulság egyszerű, de kicsit kellemetlen: az interjúkon nem mindig az a nyerő, aki a leggyorsabban válaszol, hanem az, aki képes újrakeretezni a problémát. És pont ezért maradt ez a teszt a HR-esek egyik kedvence évek óta.

Leadfotó: 123RF