Vannak mondatok, amelyek első hallásra udvariasnak, kedvesnek és alkalmazkodónak tűnnek. Ha azonban valaki rendszeresen ismételgeti őket, az könnyen arra utalhat, hogy nehezen húz meg egészséges határokat – és túl gyakran szorítja háttérbe saját igényeit.

Leleplező mondatok

A mindennapi kommunikációnk rengeteget elárul arról, hogyan viszonyulunk önmagunkhoz és másokhoz. Vannak emberek, akik szinte ösztönösen mondanak igent minden kérésre, automatikusan felajánlják a segítségüket, vagy azonnal visszavonulót fújnak, ha konfliktushelyzet alakul ki. Kifelé mindez kedvességnek, rugalmasságnak vagy jó csapatszellemnek tűnhet – belül azonban gyakran szorongás, megfelelési vágy vagy az elutasítástól való félelem húzódik meg.

Meghúzott határok

A pszichológia szerint a határhúzás az egyik legfontosabb készség az egészséges kapcsolatokhoz. Aki nem tud nemet mondani, az idővel túlterhelt, frusztrált és akár kiégett is lehet. Ráadásul az állandó alkalmazkodás nemcsak a munkahelyen, hanem a párkapcsolatban, a baráti viszonyokban és a családban is egyensúlytalanságot teremt. Ha mindig mások igényei élveznek elsőbbséget, a saját szükségleteink lassan láthatatlanná válnak – még önmagunk számára is.

Gyerekkori minták

Sokszor nem is tudatos döntésről van szó, hanem berögzült mintákról. Gyerekkorból hozott megfelelési kényszer, konfliktuskerülő neveltetés vagy az a hit, hogy csak akkor vagyunk szerethetők, ha mindig rendelkezésre állunk. Ezek a minták pedig a nyelvünkben is megjelennek: bizonyos mondatok újra és újra visszatérnek.

Az alábbi öt kifejezés különösen árulkodó lehet - azt is eláruljuk, miért! Galéria!

A jó hír, hogy a határhúzás tanulható. Az első lépés az önismeret: ha felismerjük ezeket a visszatérő mondatokat a saját szókincsünkben, máris közelebb kerültünk ahhoz, hogy tudatosabban és bátrabban képviseljük önmagunkat.

Címlapfotó: 123rf.com