Sokan még zuhanyzás után sem gondolnak arra, hogy a mindennapi fürdőszobai rutinjuk komoly penészesedéshez vezethet. Pedig egy egyszerű, rossz szokás többnyire elegendő ahhoz, hogy elinduljon a penész elszaporodása a lakásban.

Nedves falak, zárt ajtók: a penész melegágya

Fürdőszobánk az egyik legnedvesebb helyiség az otthonunkban, hiszen zuhanyzás vagy fürdés közben rengeteg gőz és vízpára szabadul fel. A legnagyobb gond akkor kezdődik, ha ez a pára nem tud elég gyorsan eltávozni. Sokak napi rutinja ugyanis úgy néz ki, hogy miután kiléptek a zuhanyból, becsukják a fürdőszoba ajtaját, majd elmennek a dolgukra. Ezzel a viselkedéssel azonban — különösen, ha a fürdőben nincs megfelelő szellőzés — gyakorlatilag bezárjuk a nedvességet a helyiségbe. A gőz a falakon, a csempén, az ablakon és a fugákon csapódik le, ami hosszabb távon ideális környezetet teremt a penész számára. A mikroszkopikus spórák — amelyek mindenütt jelen vannak a levegőben — ezeket a nedves felületeket keresik: ha sokáig marad rajtuk vízcsepp, a spórák könnyen megtapadnak, kicsíráznak és elkezdenek szaporodni. A penész azonban nem csupán esztétikai probléma, hanem egészségügyi kockázatot is jelenthet: az allergiás reakcióktól a légzőszervi tünetekig sok mindent kiválthat, főleg akkor, ha rendszeresen belélegezzük a spórákat. Emellett a magas páratartalom és a gőz tartós jelenléte gyengíti az épületszerkezetet is, mivel a nedvesség hosszabb távon penészesedést okozhat a falakban, plafonon vagy a csempe fugáiban. A probléma különösen gyakori akkor, ha a fürdőszobában nincs hatékony elszívó ventilátor, vagy az ajtó és ablak zárt marad zuhanyzás után, mert így a meleg, párás levegő nem tud eltávozni. Amikor a levegő ritkán frissül és nedvesen stagnál, a mikroorganizmusok, köztük a penészgombák, szinte robbanásszerűen képesek elszaporodni a legkisebb repedésekben vagy fugavonalak mentén, így a fürdőszoba hamar penészes, kellemetlen és egészségtelen helyiséggé válhat.