Sokan esküsznek rá, gyors és hatékony megoldásnak tűnik, pedig hosszú távon súlyos következményei lehetnek. A legtöbb autós nem is sejti, milyen árat fizet érte később.

A téli reggelek „csodafegyvere”, amit rengetegen rosszul használnak

Télen, amikor reggelente vastag jégréteg borítja a szélvédőt, az ember hajlamos a leggyorsabb megoldást választani. Késésben vagyunk, fázunk, a fűtés még nem meleg, és jól jönne valami azonnali trükk. Ilyenkor kerülnek elő a különféle „házi praktikák”, amelyekről ismerősök, közösségi oldalak vagy régi beidegződések alapján hisszük, hogy működnek.

Sokan úgy gondolják, hogy ha valami gyorsan eltünteti a jeget, akkor biztosan jó is az autónak. Pedig a jég eltávolítása nemcsak kényelmi kérdés, hanem komoly műszaki és biztonsági tényező is. A modern autók üvegei, tömítései és fényezései ugyanis sokkal érzékenyebbek, mint gondolnánk, főleg extrém hidegben.

A problémát az okozza, hogy egyes módszerek ugyan látványosan működnek, de közben olyan hirtelen hő- vagy kémiai hatást gyakorolnak az anyagokra, amelyeket azok nem tolerálnak jól. A kár nem mindig azonnal jelentkezik: először csak apró jelek mutatkoznak, majd hetekkel vagy hónapokkal később jön a kellemetlen meglepetés.

A legtöbben ráadásul évekig használják ugyanazt a trükköt, mire észreveszik, hogy a szélvédő furcsán repedezik, a lapátok rosszabbul törölnek, vagy a fényezés elkezd mattulni. És ekkor már késő visszafordítani a folyamatot.

De vajon melyik az az elterjedt jégoldó módszer, ami a legnagyobb kárt okozhatja? A válasz a második oldalon derül ki – és lehet, hogy te is rendszeresen alkalmazod.