Egy friss tanulmány új, meglepő nézőponttal bővíti társadalmi elképzeléseinket a felnőtté válásról: nem 18-, sem 25-, hanem közel 32 éves korunk környékén áll be az, amikor az emberi agy szerkezeti értelemben is eljut a „felnőtt” állapotba. 

Mit állapított meg a kutatás?

A vizsgálat — amely közel 3 800 ember agyi MRI-vizsgálata alapján készült — szerint az agy fejlődése öt fő szakaszra osztható: gyerekkor (0–9 év), serdülő/kamaszkor (9–32 év), felnőttkor (32–66 év), korai öregedés (66–83 év), és késői öregedés (83+). A legmeghatározóbb „fordulópont” körülbelül a 32. életév környékén van: ez az a pont, amikor az agy idegi hálózata stabilizálódik — az addigi változások után most jön el a hosszabb stabil időszak. A kutatók szerint innentől kezdve indul a „igazi felnőttkor” — az az időszak, amikor az intelligencia, személyiség és kognitív képességek viszonylag állandóvá válnak.

Mit jelent ez a mindennapokra nézve

A „felnőttség” nem automatikusan életkor kérdése — az agyi érés biológiai folyamata hosszabb időt vesz igénybe, mint eddig gondoltuk. Ez megmagyarázhatja, miért érezzük sokan, hogy 25 vagy 28 évesen még nem értünk meg „igazán a felnőtt” döntésekre. A tanulmány új perspektívát ad arra, hogyan viszonyuljunk a saját fejlődésünkhöz: ha valaki a harmincas évei elején ér el bizonyos stabilitásokat — döntésekben, önismeretben vagy kapcsolatainkban — az biológiailag is megalapozott lehet.

Ugyanakkor rávilágít arra is, hogy a huszas évek sokkal rugalmasabbak és formálhatóbbak: akkor ugyanis még zajlik az agy „végszerveződése” — így az életmód, a környezet, tanulás, tapasztalatok különösen fontosak lehetnek ebben az időszakban.

Miért izgalmas ez az eredmény

Ez a kutatás nem pusztán tudományos adatokkal szolgál — gyakorlatban is azt üzeni nekünk: a felnőtté válás nem egy „hirtelen váltás”, hanem egy hosszabb folyamat. Az, hogy valaki 30-as éveiben érzi magát stabilnak, vagy fordítva — még keres —, nem feltétlenül a személyes érettség hiánya, hanem biológiai fejlődés kérdése is lehet.

Címlapfotó: 123rf.com