1. Mit tennél, ha senkit sem ismernél a világon? - Anélkül, hogy mindig észrevennénk, a körülöttünk lévő emberek befolyásolnak minket, és bizonyos mértékig segítik életünk alakulását. Például azt szeretnénk, ha a szüleink büszkék lennének ránk, ha a barátaink nem felejtenének el minket, ha a testvéreink nem aggódnának értünk. Az ilyen aggodalmak nem helytelenek vagy rosszak, de - gyakran észrevétlenül - befolyással vannak döntéseinkre. Ami viszont nem feltétlenül kell, hogy rossz legyen. De néha letéríthet minket arról az útról, amelyet akkor választanánk, ha szabadok lennénk, mások befolyásától és véleményétől mentesek. Bár soha nem fogjuk magunkat teljesen függetleníteni a környezetünk hozzájárulásától életünk döntéseihez, de legalább szimulálhatjuk, és a képzeletünk segítségével bizonyos mértékig megtehetjük ezt. Hogyan döntenénk, ha nem mondhatnánk el senkinek, hogy elfogadtunk egy előléptetést, lediplomáztunk vagy megházasodtunk? Megtennénk-e mégis? Vagy máris kevésbé lennénk motiváltak? Az életünkben kapcsolatban állunk másokkal, de nem azért élünk, hogy másoknak megfeleljünk. Miért nem építjük be ezt a felismerést gyakrabban a döntéseinkbe?