A 2026-os adóév jelentős változásokat hoz a magyar adórendszerben, amelyek többek között a középvállalkozások működését is érintik. Az új szabályok több ponton is jogi és adózási alkalmazkodást igényelnek. Lássuk azokat a fontosabb változásokat, amelyekre a középvállalkozásoknak 2026-ban érdemes kiemelten figyelniük. 

ÁFA-mentességi küszöb emelkedése 

Az egyik legfontosabb változás, hogy a kisvállalkozások ÁFA alanyi adómentességének felső bevételi határa 2026-tól 20 millió forintra emelkedik (a korábbi 18 millióról), és ez a küszöb 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millióra növekszik. Ez jó hír, hiszen több mikro- és közép méretű vállalkozás kerül ki így az ÁFA körből, ami csökkenti az adminisztrációs terheket és javítja a vállalkozások likviditást. 

Középvállalkozások esetén talán ritkább, hogy az éves árbevétel 20 millió forint alatt van, azonban fontos áttekinteni a lehetőségeket, mert vannak olyan egyedi helyzetek az adott cég életében, amelyek befolyásolhatják a döntést az ÁFA-alanyiságról. 

Az alanyi adómentességet 2026-ra akkor választhatja egy vállalkozás, ha összes belföldi termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának ellenértéke éves szinten göngyölítve - sem 2025-ben ténylegesen, sem 2026-ban várhatóan - nem haladja meg a 20 millió forintot. Ennek a jelentőségét az egyik legnépszerűbb magyarországi adótanácsadó is kiemelte.

A határérték feletti árbevétel esetén természetesen továbbra is kötelező ÁFA-alanynak lenni, de a küszöb emelkedése lehetőséget ad új üzleti modellek vagy alvállalkozások kialakítására. 

ÁFA-bevallás részletezése

2026. július 1-től a NAV új és részletesebb ÁFA-bevallási kötelezettséget vezet be: minden bejövő számla esetén külön kell feltüntetni az ÁFA-összeget az egyes ÁFA-kulcsokra (27%, 18%, 5%) lebontva. Ez adminisztratív többlet terhet jelent a legtöbb cégnél, különösen azoknál a középvállalkozásoknál, amelyek nagyszámú számlát állítanak ki. 

A változás természetesen érinti a számlakezelő és könyvelő szoftverek szükséges átalakítását, frissítését, illetve a belső folyamatok optimalizálása kulcsfontosságú lesz annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a hibák, késedelmek vagy NAV-szankciók.

Társasági adó előlegfizetés új szabályai

Az egyik jelentős változás, amelyet a 2025-ös évi adócsomag hozott, az a társasági adó előlegfizetési kötelezettségénél történt. A negyedéves társasági adóelőlegfizetésre érvényes 5 millió forintos határ 20 millió forintra nő 2026-ban. Az új szabályt első alkalommal a 2026-ban bevallott– a 2025. évi adófizetési kötelezettség alapján számított – adóelőlegekre kell alkalmazni, így naptári éves adózó esetén a haviról negyedéves gyakoriságra történő áttérés 2026. júliusától kezdődhet meg. 

A negyedéves társasági adóelőleg-fizetésre kötelezettek az adóév utolsó negyedévére jutó társasági adóelőleget 2026-tól a negyedév harmadik hónapjának huszadik napjáig (jellemzően december 20-áig) kell, hogy teljesítsék.

Ez több középvállalkozást is érinthet, és befolyásolhatja a pénzforgalmi folyamatok tervezést és a likviditást. 

KIVA esetében kedvező változások

A kisvállalati adó (KIVA) egy valóban kedvezményes adózási forma és továbbra is jó alternatíva lehet bizonyos középvállalkozások számára. Különösen, ha magas a személyi jellegű ráfordításuk összege. A módosuló 2026-os szabályozás lehetővé teszi, hogy nagyobb létszámú és árbevételű vállalkozások is választhassák ezt az adózási formát, mivel a korábbi határok kitolódnak. 

A jelenlegi KIVA belépési korlát 50 fő foglalkoztatott és 3 milliárd forint bevétel és mérlegfőösszeg volt, most ez emelkedik 100 főre és 6 milliárd forintra.

A már KIVA formában működő vállalkozások esetében fontos változás a kilépési határ 12 milliárd forintra emelése, ami azoknak a vállalkozásoknak jelent nagy segítséget, amelyek sikeresen növekednek. Ezek a cégek most tovább maradhatnak a kiva rendszerében, így a konstrukció nem csak belépési pontként, hanem hosszú távú adózási stratégiaként is tervezhetőbbé válik.
A kötelező kilépési korlát 200 főre és 12 milliárd forintra emelkedett.

Bár a KIVA sok esetben kedvező több középvállalkozás számára, érdemes alapos kalkulációt végezni, könyvelővel egyeztetve meghozni a döntést.
 
Fontos, hogy aki 2026-tól a KIVA adózást választaná, annak azt 2025.év végéig lehetett bejelenteni a NAV felé.

Online nyugta-adatszolgáltatás 

2026. szeptember 1-től lép hatályba a kötelező nyugtaadat-szolgáltatás. A kézzel kiállított nyugtákról három napon belül, napi szinten összesítve, adómértékek szerinti bontásban kell majd az adatszolgáltatást teljesíteni.

Az e-nyugtákról és az e-pénztárgéppel kiállított nyugtával egy tekintet alá eső számlák esetében az adatszolgáltatást azok kiállításával egyidejűleg kell az megtenni az adóhatóság felé már 2025. júliusa óta.

Fontos és minden vállalkozást érintő változás, hogy január 1-jétől csökken a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozók esetében a havonta minimálisan fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) alapja. A szocho alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum 100 százaléka lesz, a korábbi 112,5 százalék helyett.

A 2026-os adóév több ponton is felülírja a korábbi gyakorlatot, így: 
-    Érdemes átvizsgálniuk a vállalkozásoknak a jelenlegi adózási struktúrájukat, különösen a fenti változások ismeretében. 
-    Frissíteni kell a számlázási és könyvelési rendszereket, hogy megfeleljenek a módosuló, részletesebb ÁFA-bevallási követelményeknek. 
-    Pénzügyi, likviditási folyamataik tervezésénél vegyék figyelembe az előlegfizetési határidők és értékek módosulását. 
 
Adótanácsadóval való egyeztetés kifejezetten ajánlott, hiszen a középvállalkozások esetében is minden könnyítés jelentős változást hoz.  A fenti jogszabályi változások alapvetően kedvezőek a középvállalkozások számára, érdemes odafigyelni azok pontos végrehajtására és a cikkben szereplő változásokon felül bekövetkező módosításokat is beépíteni a mindennapi életükbe.

alt: Adó‐ és ÁFA-változások 2026-ban, mire figyeljenek a középvállalkozások? KIVA és társasági adó, valamint nyugtaadási kötelezettség módosulása.

Fotó: Pexels